Mindennapi vásárlásaink megannyi vallomás az egészség, a környezet vagy az emberi jogok védelme mellett vagy ellen. Vásárlóként mi is naponta hozzájárulunk ahhoz a környezet-terheléshez, amely egy árucikk előállításához és asztalunkra jutásához szükséges és ennek mértéke rajtunk is múlik, a hasznos ötletei egy jól sikerült környezettudatos vásárláshoz.
Ki ne járt volna már úgy, hogy megvett egy megkívánt terméket, és miután otthon kicsomagolta rádöbbent, hogy maga a termék csak a fele az eredetinek, a kuka pedig pillanatok alatt megtelt a csomagolóanyaggal. Ismerős? - A boltban egy jól kinéző kacatról kiderült, hogy már legalább három hasonló van otthon, és valójában egyikkel sem tudunk mit kezdeni, és miután egy ideig kerülgetjük, végül mégis a kukában landol.
Belegondoltunk-e, hogy még annak a haszontalan terméknek, vagy a csomagolóanyagnak az előállítása is nyersanyagba és energiába került, nem is beszélve a hulladék elszállításáról és kezeléséről, és mindez elkerülhető lett volna egy kis körültekintéssel?
Mindennapi vásárlásaink során döntésünket leginkább árérzékenységünk befolyásolja. Nem ártana, -lehetőség szerint-egyéb szempontokat is figyelembe venni: a termék előállításának környezeti terhelését, egészségügyi kockázatait, és a termelés során érvényesülő (vagy nem érvényesülő, gondolok itt a gyermekmunkára) emberi jogokat. Vásárolni mindenképp kell, csak nem mindegy hogyan, mit és mennyit. Az alábbiakban, néhány ötletet szeretnénk adni ahhoz, hogyan csökkenthetők a környezeti és egészségügyi-élelmiszerbiztonsági kockázatok.
A vásárlással kapcsolatos legnagyobb probléma a túlfogyasztás, szakértők szerint komoly gondot jelent a nem minőségi fogyasztás is. A hazai vásárlók elsősorban árorientáltak, (a magyarpiac sajnos rendkívül árérzékeny, ezt használják ki a nagyáruházláncok) és csupán másodlagos szempont termék minősége és egészséges mivolta. Talán nem is figyelnek oda a termék okozta környezeti kockázatokra, vagy arra milyen összetevőket tartalmaz.
A vásárlások 70 százaléka a bevásárlás helyszínén dől el, úgynevezett impulzusvásárlás, amit a direkt marketingnek hatására teszünk. Ez kivédhető, vagy részben csökkenthető egy igen egyszerű fogással:vásárlást megelőzően még otthon írjunk listát, mire van szükségünk. A módszer különösen hatásos, ha a nagybevásárlást a család a nagyobb gyerekekkel együtt végzi. Adjuk a cédulát a gyereknek, segítsen, keressük meg közösen a felírtakat, ezzel részben elkerülhető, hogy céltalanul bolyongjunk a polcok között, miközben ki vagyunk téve a „csábításnak". Mielőtt bele tesszük az árut, a bevásárló kosárba érdemes elgondolkodni, hogy tényleg szükségünk van rá, vagy csak megint jól dolgoztak a marketingesek. Tanuljuk meg a reklámok nyelvét, biztos, hogy az adott cég tényleg azért kínálja a termékét, hogy mi boldogok, egészségesek, csillogó hajúak és ránctalanok legyünk, vagy csak egyszerűen ránk akarja sózni? Műszaki cikkeknél ne legyen utolsó szempont a termék tartóssága, hiszen az elektronikai hulladék veszélyes hulladéknak minősül. Vásárláskor vigyük vissza a régi, otthon elfekvő, már nem használt készüléket, ugyanis ma már a műszaki cikket árusító boltok kötelesek visszavenni az újonnan vásárolt terméknek megfelelő régi berendezésünket, és gondoskodnak az ilyen jellegű hulladék szakszerű kezeléséről.
Nem mindegy, hogy mit eszünk, vagy milyen összetevőkből áll az a tisztítószer vagy műanyag termék, amelyet megveszünk. Vásárlásnál talán az egészségügyi szempontok figyelembevétele a legnehezebb, hiszen ember legyen a talpán, aki kiigazodik az összetevők között. Ebben segítségünkre lehetnek azok a kiadványok, amelyek az adalékanyagok és egyéb veszélyes, gyakori összetevők világába nyújtanak betekintést.
Sokkal egyszerűbb helyzetben vagyunk, ha a termék csomagolására kell odafigyelnünk. A leginkább csak reklámnak szolgáló fóliák, zacskók, dobozok előállítása energiát, nyersanyagot igényel, ugyanakkor növeli a hulladék mennyiségét. Gyakorlatilag kétszer fizetünk a csomagolásért, először amikor megvesszük, másodszor, amikor elszállíttatjuk a szemetessel. Lehetőleg ne vásároljunk agyoncsomagolt terméket, válasszunk inkább természetes, lebomló anyagba csomagoltat, vagy újratölthetőt.
Zöldség, gyümölcs esetében a szezonális helyi termékek kevesebb tartósítószert, csomagolást és szállítást igényelnek. Ebből a szempontból a legjobb, ha ezeket a zöldségesnél vagy a piacon vesszük. A bevásárlószatyrot és a kosarat ne felejtsük otthon, ezzel elkerülhető, hogy újabb használhatatlan, műanyagszatyorral szaporodjon a családi gyűjtemény.
Az utaztatás nem csak a zöldség-gyümölcsnél jelent komoly környezetterhelést, ezért nem mindegy, hogy két hasonló termék közül egy hazait vagy egy más országban gyártottat választjuk, támogassa a Magyargazdaságot! Ezzel nem csak a környezetet, de a munkahelyeket is védi!
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egyedül nem tehetünk semmit a környezetszennyezés csökkentéséért, a természet védelméért. A fenti néhány példa szemlélteti, hogy igen sok mindent tehetünk, környezetünkért csak vásárlási szokásainkat kellene átgondolnunk, másképpen cselekednünk.
